csiki gergely

Most leleplezték a gonosz multit! Vagy mégsem...

"Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt a HírTV csütörtöki műsorának vendége, ahol a kiskereskedelmi szektort érintő aktuális kormányzati intézkedésekről faggatták". - Így kezdődött volna eredetileg a cikkem. Azt terveztem eredetileg, hogy meghallgatom, mit nyilatkozik Vámos György a témában, összefoglalom egy rövid cikkben, mert az aktuális ügyek fényében érdekes lehet. Aztán végignéztem ezt a 9 perces videót és felülíródtak a terveim. A műsor ugyanis a riporter - mostanában divatos - "le a szemét multikkal" hangulatában feltett kérdéseitől vált emlékezetessé. A műsorvezető egyik kérdésében felvetette, hogy irdatlan az a szám, ami a Tesco Globál Áruházak Zrt. nyilvános éves beszámolójában található. Szavai szerint ugyanis a magyarországi Tescónak "az elmúlt évben 12 ezer 792 milliárd, majdnem 13 billió forintos forgalom" után nem kellett társasági adót fizetnie. A valóság közben az: 12 792 MILLIÓ forint az a bizonyos adóalap-csökkentő tétel. Három nulla a különbség, nem mindegy.

Mi van?! Pont erre nincs pénze az államnak?

Egyszerre három miniszter próbál pénzt szerezni a 2004-ben bezárt és 2013-ban lebontott selypi gyártelep azbesztmentesítésére - számol be a Népszabadság. A veszélyes hulladék azóta is ott van a gyár helyén, közben a gyár működésének egészségügyi következményei egyre nyilvánvalóbbak. Az eltakarítás 1,3 milliárd forintba kerülne.

A napilap által összefoglalt történet szerintünk megdöbbentő és ezzel kapcsolatban az állam működésére nézve egy szó jut eszünkbe: kudarc. Ilyenkor nehéz nem demagógnak lenni és nem felhozni a stadionpénzeket.

Rendesen megrázta a pofonfát a minisztérium

Az elmúlt napok híresője után a figyelem középpontjába került a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, ugyanis jó pár kínos ügy a minisztériumhoz köthető. Néhány esetben nem magának kereste a bajt, ám néhány ügy a szakmai bizonytalanság miatt égett rá a minisztériumra. Cikkünkben tanulságképp felidézzük ezeket az ügyeket és közben bízunk benne, hogy a tárcának a jövőben sikerül elkerülnie a pofonokat.

Ebből lehet pénz az óriási adócsökkentésre (Interjú)

Örvendetes, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság előrejelzése csak egyetlen mutatóban tér el egymástól - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Banai Péter Benő, aki bízik abban, hogy korrekt szakmai együttműködés keretében közelednek majd az álláspontok. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkára egyúttal mindenkit nagyon óvna attól, hogy a számos szubjektív elemet tartalmazó strukturális egyenleg alapján büntessen országokat. Meglátása szerint ez alapján szankciókat kivetni veszélyes lenne. A különadókra szükség van a felelős gazdálkodás folytatásához és tudomása szerint jövőre az RTL Klub mellett a TV2 is beleesik a legfelső, 50%-os reklámadó-kulcs sávjába. Ezért a jogszabály senkivel sem kivételezik. Azt is elárulta, hogy a dohányipari különadóból 10-12 milliárd forintnyi bevétel folyhat be jövőre és ez a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás nem válna az adórendszer szerves részévé. Az Országgyűlésben szerdán indult a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Ennek kapcsán az államtitkár arról is beszélt, hogy miért megalapozottak az ÁFA-bevételek, mire készül a kormány az e-útdíjjal és hogy honnan jöhet össze a 169 milliárd forintos egyéb hasznosítási bevétel. A közép távú elképzelésekről kiderült: a kormány most úgy látja, hogy 2018 végéig lehetőség lesz jelentős gazdaságpolitikai stratégiai döntések meghozatalára. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a különadók fennmaradnak, de cserébe az szja is tovább csökkenhet.

Így nyírhatja ki a kormány a Spart és az Auchant

Varga Mihály egy újabb törvényjavaslatot nyújtott be, ami alaposan átrendezheti a magyarországi kiskereskedelmi piacot. Az új törvény ugyanis a hazai szereplőknek kedvez, míg a külföldi tulajdonú vállalatoknak egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: vagy elkezdenek nyereségesen működni Magyarországon, vagy sanyarú sors vár rájuk. A kormány ugyanis azt feltételezi, hogy szándékosan, versenypolitikai okokból veszteségesek a külföldi kiskereskedelmi szereplők. Ebben a helyzetben ha a cégek alkalmazkodni akarnak, akkor van három évük nyereségessé válni, azonban mindezt úgy kell megtenniük, hogy a durván megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj is őket sújtja kimagaslóan. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kör be is zárult a kiskereskedelmi multik számára. Vajon mit tesznek a prés alatt?

Varga kíméletlenül odacsap a hipermarketeknek és diszkontoknak!

Még tovább szorul a hurok a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégek körül (az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a vasárnapi boltbezárás mellett) egy, Varga Mihály által kedden beterjesztett törvényjavaslattal. A tervezet megtiltja bizonyos üzlettípusok (diszkont, nagyméretű szupermarket és hipermarket) világörökségi terület nagyvárosi lakóterületén történő üzemeltetését. Emellett a napi fogyasztási cikket értékesítő vállalatok esetében bevezetésre kerül az a szabályozás, hogy ha az adott társaság a megelőző két évben veszteséges volt, vagy nem ért el mérleg szerinti eredményt, akkor nem árusíthat napi fogyasztási cikkeket.

Ez utóbbi szabály csak 2018. január elsején lépne életbe, és a nagy üzletláncok 2018. január elsejéig működhetnek "tiltott" világörökségi területen.

Itt van még egy váratlan adóemelés!

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter hétfő este beterjesztette a Parlamentnek a trafiktörvény 2.0-t, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy létrejön a nemzeti dohányboltokat ellátó állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított vállalat. A javaslat indoklása nem takargatja az új, közbeiktatott szereplő létrehozásának okát: a kormány szerint a dohány-nagykereskedők piaci magatartása miatt káros folyamatok indultak el a hazai dohánypiacon. A javaslat egyúttal jövedéki adóemelést is tartalmaz a dohánytermékek esetében, ami igencsak váratlan annak fényében, hogy a parlament kedden szavaz a 2015-ös adócsomagról.

Kiderült: hatalmas adócsökkentésre készül a kormány

A kormány pár nappal ezelőtt beterjesztette a Parlamentnek a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásait és ebben szerepeltette a középtávú kitekintését. A kormány ebben a 2016-2018-as évekre nézve közzétette a költségvetés főbb bevételi és kiadási sorait, és ebben találunk egy óriási újítást is. Ennek értelmében 2016-tól létrejön az "adócsökkentési és fejlesztési alap" és a jelenlegi kormányzati ciklus végére elérné a 600 milliárd forintot. Vagyis a kormány úgy számol, hogy - az alapfolyamatokból fakadóan - 2018-ra rendelkezésre fog állni egy jelentős puffer, amit több célra is felhasználhat. Úgy, hogy közben zajlik a Paksi Atomerőmű-beruházás.

Kollégánk Junior Prima díjat kapott!

Immár hetedik alkalommal ismerték el a 30 év alatti újságírók munkáját Junior Prima díjjal. A csütörtöki ünnepélyes díjátadón hatan vehették át az elismerést, köztük kollégánk, Csiki Gergely. Egyúttal két laptársunk, az InfoRádió és az Index.hu olvasói is örülhettek, Seres Gerda, illetve Jenei Miklós sikerének.

Tízezrek veszélyben Magyarországon? Összecsap a két tábor! (2.)

Visszaeső kereskedelmi forgalom, megbicsakló gazdasági növekedés, tízezres elbocsátások, elmaradó költségvetési bevételek, a verseny torzítása, diszkrimináció - csak úgy záporoznak a boltok vasárnapi zárva tartását ellenző tábor érvei a kíméletlen vitában. Ezen kívül még több lehetséges negatív következménye lehet a KDNP "szabad vasárnap" névre hallgató kezdeményezésének, a hatástanulmányok azonban nem ismertek. Hasonlóképp hiányzik a széleskörű társadalmi egyeztetés a javaslatról, pedig a reakciók alapján jól látható, hogy a kérdés rendkívül megosztó. Cikkünk végén szavazhatsz is!

Valami óriási dologra készülnek Orbánék

Százmilliárd forint feletti kockázatokat azonosítottunk a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban, ami azt jelenti, hogy jövőre is lesz miért izgulni. Hacsak a kormány a közeljövőben nem pontosítja, hogy mit is tervez a költségvetés bevételi oldalának bizonyos pontjain. A leginkább rejtélyes dolog, hogy a kormány óriási összeget tervez hasznosítási bevételekből.

Így mond le százmilliárd forintokról a magyar állam

Jövőre 700 milliárd forint körüli adóbevételt enged el adókedvezmények formájában a kormány a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban szereplő becslés szerint. Itt és most megmutatjuk, hogy a magyar állam ebben a tekintetben kiknek kedvez leginkább.

Ezek az ábrák mindent elárulnak a kormányról

Az állam saját magára többet költ, azonban az állami kiadások szerepe tovább mérséklődik - lényegében ez olvasható ki a csütörtökön benyújtott 2015-ös költségvetési törvényjavaslatból. A tervezet szerint a magyar állam többet fordít majd működésére (itt érdekesség, hogy a honvédelmi kiadások azonban stagnálnak) és különböző gazdaság feladatok ellátására, ám a jóléti kiadások visszanyesése miatt az újraelosztási ráta csökkenhet.

Orbán durva megszorítást lengetett be

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken megint megpendítette a nullás költségvetés tervét. Elmondása szerint hosszú távon szeretnék teljesen megszüntetni, hogy az állam többet költsön bevételeinél, vagyis legalább nullás egyenlegű költségvetést szeretnének. Egy ilyen cél teljesítéséhez jókora költségvetési kiigazításra lenne szükség.

Brutális számok is vannak a költségvetésben (3.)

Miután Varga Mihály benyújtotta a 2015-ös költségvetés tervezetét a Parlamentnek, megtudhatjuk, hogy a kormány mely feladatokra mennyit szán jövőre. Érdekes számokat is találunk, ha az idei előirányzatokhoz viszonyítunk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kormány nagyon meg akarja fogni a gyeplőt a kiadások tekintetében. Az egyes kiadási célokat persze eltérően érintik az intézkedések: a szociális kiadásokat valóban visszanyesi a kormány, míg a közmunkaprogram kerete tovább nő és a Beruházási Alapban rejlő kiadásokra is valahonnan előteremti a pénzt. A Paksi Atomerőművel kapcsolatos beruházásra jövőre 28 milliárdot költene a kormány a Beruházási Alapból.

Varga bejelentette a fő számokat

Csütörtök délután Varga Mihály átadta a 2015-ös költségvetés tervezetét Kövér Lászlónak. Az eseményen Varga Mihály ismertette a jövő évi büdzsé főbb számait, céljait és intézkedéseit. Csupán néhány újságírói kérdésre volt lehetőség, Varga Mihály az internetadóval kapcsolatos konkrét kérdéseket lényegében elhárította. Maradnak a lényeges bizonytalanságok a netadó ügyében.

Itt a 2015-ös költségvetés! De hol az internetadó? (3.)

A várakozásoknak megfelelően csütörtök délután a kormány benyújtotta a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A tervezetben szerepel az internetadó, melyből 25 milliárd forintot vár a benyújtó Nemzetgazdasági Minisztérium. A részletes bevételi tervek között is találni érdekes tervszámokat. Ami szembetűnő, hogy a kormány az ÁFA-bevételeknél rendkívül nagy növekedésre számít még az idei tervekhez képest is. Úgy tűnik, hogy az elektronikus áruforgalmi figyelő rendszertől jelentős bevételnövekedést vár a kormány, azonban a tervezetben csak annyi szerepel, hogy több tízmilliárd forint jöhet be többletbevételként.

2015 az adóemelések éve

A Portfolio gyűjtése szerint jövőre legalább kilenc adóemelés valósul meg, ha a kormány által beterjesztett tervezet lép életbe. Persze az adócsomag november 18-i megszavazásáig még számtalan módosítás érkezhet. De nem is emiatt elkeserítő az adóintézkedések üzenete, sokkal inkább az új különadók miatt. A kormány láthatóan kedvenc adópolitikai eszközének tartja a szektoriális terheket, és egy jelentéktelennek tűnő 20 milliárd forintos bevételért is jelentős kockázatokat vállal fel. Ez pedig minden "extraprofitot" termelő ágazat számára figyelmeztető.

Itt az NGM magyarázata az internetadóra!

A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos magyarázata szerint nincs is olyan, hogy internetadó - derül ki az NGM Portfolio-nak küldött válaszából. A tárca úgy gondolja, hogy akik "internetadóról" beszélnek (mint mi a Portfolio-nál - a szerk.), azok megtévesztik az embereket. A minisztérium több alapvető fontosságú kérdést nem tisztázott válaszlevelében, sőt. Még több kérdés merült fel bennünk ezek után.

Meglepő számmal rukkolt elő a kormány

Habár a jövő évi költségvetési törvénytervezet benyújtásáig még hátra van néhány nap, a Költségvetési Tanács legutóbbi hivatalos véleményéből számos fontos információt megismerhettünk. Ezek közül kiemelkedik, hogy az idei 2,9%-os hiánycél után "szigorúbb" lenne a kormány, 2,4%-os deficitet tűz ki. Az azonban sajnos nem derül ki a KT véleményéből, vajon az október 20-án véglegesített költségvetési tervezetben szerepelt-e már az internetadó 2015-ös bevezetése.

Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen főbb számokkal kalkulál a kormány a 2015-ös évre, hogy a költségvetési törvénytervezet pénteki benyújtásakor már ne lepődjenek meg, annyira.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility